Chicago városban egy hideg, sötét éjszakán beállt egy nagy hóvihar.
Egy kisfiú újságot árult a sarkon, az emberek közül néhányan bent,
páran kint voltak a hidegben. A kisfiú annyira fázott, hogy meg sem
próbált több újságot eladni.
Odament egy rendőrhöz és megkérdezte:
- Uram, meg tudná mondani, hogy egy szegény fiú hol találhat meleg
helyet, ahol éjszaka elalhat? Tudja, egy dobozban alszom a sarok után
mindjárt lefelé a sikátorban, és ez elég hideg lesz számomra. Legyen
olyan kedves, segítsen egy meleg helyet találnom éjszakára.
A rendőr végignézte a kisfiút és ezt mondta:
- Menj lefelé az utcában addig a nagy fehér házig és kopogtass be.
Amikor ajtót nyitnak, te csak mondd azt, hogy János 3:16 és be fognak
engedni.- A kisfiú megtette. Felment a lépcsőn, kopogott az ajtón és
egy hölgy válaszolt.
A kisfiú felnézett és ezt mondta:
- János 3:16.
A hölgy ezt mondta:
- Gyere be fiam.
Bevezette őt és leültette egy megrepedt aljú hintaszékbe a hatalmas
régi öreg tűzhely előtt és ő kiment. A fiú ott ült egy rövid ideig és
gondolkodott: János 3:16… Én ezt nem értem, de ez biztosan felmelegít
egy átfagyott fiút.
Később visszajött a hölgy és megkérdezte:
-Éhes vagy?
A fiú felelt:
- Hát, csak egy kicsit. Jó pár napja nem ettem és találgattam, meddig
bírom még valamicske étel nélkül.
A hölgy bevezette őt a konyhába és leültette egy csodálatosabbnál
csodálatosabb ételekkel megrakott asztalhoz. A kisfiú csak evett és
evett addig, amíg nem bírta tovább. Akkor ezt gondolta magában: János
3:16… Haver, én ezt nem értem, de egy éhes fiút jóllakottá tesz.
A hölgy ezután felvezette őt a lépcsőn a fürdőszobába egy hatalmas
fürdőkádhoz tele meleg vízzel. A kisfiú ott maradt és áztatta magát
egy ideig. Amíg ezt tette, elgondolkodott: János 3:16… Ezt én nem
értem, de egy piszkos fiúból tisztát varázsol. Az az igazság, hogy úgy
igazán, még soha nem fürödtem egész életemben. Az egyetlen fürdőm az
volt, amikor odaálltam a nagy öreg tűzcsap elé, amikor az kitört.
A hölgy bejött és kivitte őt. Bevezette egy szobába, lefektette egy
nagy régi puha
ágyba, betakarta a nyakáig, jó éjt puszit adott neki és eloltotta a
lámpát. Amíg ott feküdt a sötétben és kinézett az ablakon a lehulló
hópelyhekre azon a hideg éjszakán, ezt gondolta magában: János 3:16…
Ezt én nem értem, de egy fáradt fiút kipihentté tesz.
A következő reggel a hölgy visszajött és újra levitte a kisfiút ahhoz
a nagy asztalhoz, tele ennivalóval.
Miután evett, visszavitte ahhoz a nagy, öreg repedt aljú hintaszékhez
a tűzhely előtt és felemelte a nagy, öreg Bibliát. A hölgy leült a
kisfiú elé és belenézett fiatal arcába.
- Érted a János 3:16-ot? – kérdezte szelíden.
A kisfiú felelt:
- Nem hölgyem, nem értem. Első alkalommal akkor hallottam, amikor a
rendőr mondta, hogy ezt mondjam.
A hölgy kinyitotta a Bibliát a János 3:16-nál és elkezdett neki
Jézusról beszélni. Ott, a nagy, öreg tűzhely előtt a kisfiú átadta a
szívét és életét az Úr Jézusnak. A kisfiú ott ült és gondolkodott:
János 3:16… Ezt nem értem, de egy elveszett fiút megmentetté tesz.
Tudod… bevallom, hogy nem értem, Isten hogyan akarhatta elküldeni az Ő
Fiát, hogy meghaljon értem és Jézus hogyan egyezhetett bele, hogy
megtegyen egy ilyen dolgot. Nem értem az Atya és az összes angyal
gyötrelmét a mennyben, amint látták Jézust szenvedni és meghalni. Nem
értem azt a nagyfokú szeretetet IRÁNTAM, ami Jézust a kereszten
tartotta a haláláig. Én nem értem ezt, de egy életet teljes értékűvé
tesz.
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki
hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3: 16
Ha te nem szégyelled ezt, kérlek, kövesd az utasításokat. Jézus
mondta: „Aki vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is
vallást teszek mennyei Atyám előtt.” Csak akkor add tovább, ha érted
ezt. Én szeretem Istent. Ő az én élet forrásom. Ő tesz engem
működőképessé nap mint nap.
