A Big-Bam hangjait hallottam, na nem Londonban, csak a bejárati ajtó felett szólalt meg határozottan. Aztán megint. Gyors léptekkel mentem a kapuhoz megnézni, hogy kinek ennyire sürgős.
A szomszéd bácsi topogott a kapuban, és amint meglátott egyből belekezdett mondanivalójába.
Számon kért, hogy mit csináltam az ő háztetőjével, mert beázik. Fel van szaggatva a tetőréseit lezáró alumínium lemez. Oda csak én tőlem lehetett felmenni, és beáztak, és mit gondolok – mondaná vég nélkül – amikor hallom magam nyugodtan megszólalni. Azt gondolja rólam, hogy másnak szándékosan kárt okozom, tönkre teszem a házukat, és egyébként is már az is bántó, hogy ezt gondolta. Most idejön hozzám és sérteget, meggyanúsít. Szerencsésebb lett volna azzal kezdeni, hogy bajban vagyok, tudnál-e segíteni. Azt is jó ha tudja, hogy a saját háztetőmet is mással javíttatom, mert nem vagyok éppen a levegő királya. Amikor máshol meglátnak tetőjavításnál, inkább megkérnek, hogy hagyjam el a tetthelyet, mert a lépteim alatt összetörnek a cserepek… ő is mondja, én is mondom, egy ideig elbeszélünk egymás mellet, aztán lassan kezdi megérteni, hogy nem én voltam a tettes.
Szóhoz sem jutottam egy darabig miután elment, Aztán meglepődtem magamon is, hogy miként tudtam higgadtan lefolytatni ezt a kellemetlen beszélgetést. Nem húztam fel magamat, nem vágtam ki magam is a magas C-t. Övön aluli támadás volt.
Telt múlt a délután, amikor fiatal ismerősöm érkezett hozzánk. Megosztottam vele frissen élményemet. Hallgatva a történetet, felajánlotta egyből a segítségét, hogy majd ő kijavítja a kárt.
Gyorsan szemlét tartottunk, felmértük, hogy mi is a tényleges helyzet. Majd az egyik szomszédommal felkutattuk, és az ötödik szomszédban meg is találtuk. Hogy kinek mit mesélt azt nem tudom, de a szembe szomszéd állította, hogy már 3 hete látja, hogy fel van szakítva az alumínium lemez.
Végig néztem a gondoktól, betegségektől terhelt idős emberen, aki igazságtalan volt velem. Még háborgott most is a belsőm, de tudtam, hogy muszáj segíteni rajta akármilyen ember is ő.- magam miatt is.
Hívtam őt haza, hogy jöjjön, mert egy fiatalembernek szóltam, és máris csinálná a tetőt.
Előszedtem a létrát, felvittük a tetőre a javításhoz szükséges szerszámokat: fúrót, kalapácsot, tipliket és csavarokat. Ismerősöm bő órán át dolgozott, legjobb ruhájában serénykedett a háztetőn, én meg a szomszéd tetőről adogattam a szükséges holmikat. Először még felkiabált, hogy mit keres a tetőn, majd a választ hallva, hogy velem van a szomszédunk is feljött mellém, és végignézte, hogy becsületesen elkészül a munka.
Régóta nem beszélgetett már velem, a maga gondjai burkába bebábozódva rótta kötelező köreit a mindennapok ösvényén. Több mint tíz éve költöztek mellénk. Életerősen, büszkén, mindent jobban tudok, és mindenhez jobban értek szemlélettel. Aztán elindultak a bajok, és a felesége is már hosszabb ideje beteg, hol kinn van a kórházból, hol bent van. Agyvérzés utáni állapot idősbe és csont soványan. Ő maga is ápolásra szorulna magas vérnyomása és szívbetegsége okán. Az öreg vásárol be és hordja z ebédet, gyereke és unokái hagynak a munkából neki éppen eleget. Bármikor szólt rendelkezésére álltam mindig, bármilyen gondja volt is megoldottam neki, annak ellenére, hogy 10 éve fel is jelentett az építési hatóságnál. De valahogy a bocsánat, a kérek, a köszönöm szóval hadilábon állt mindig. Tele nyűggel és bajjal, makacs önfejűséggel, boldogtalanul, pesszimistán és elgyötörten hallgatta, amit meséltem neki.
Elpakoltuk a kellékeket, megmostuk a kezünket Adtam egy tiszta pólót ismerősömnek, amikor ismét megszólalt a Big-Bam. Most már nem nyugtalanul, dühösen, majd én megmondom neked stílusba szólt. A kapuban idős szomszédom állt, és tőle szokatlannal szavakat hallottam. Valami történt vele, valami megváltozott benne. Mosolyogva szólított meg. A fiatalembernek, aki nem fogadott el pénzt tőlem – kérlek add oda ezt neki, és nyújtotta a papír pénzt. Meg szeretném köszönni neked is, hogy segítettél…
arobi
.jpg "dscf7164 (Custom)")
