Régebbi történetet mesélek el. A párom kapott ajándékba egy fehér, fajtatiszta, fiú, felnőtt argentin dogot. Ez a kutya nem kapott szeretet, és ezért nem nagyon fogadta el az emberek közeledését sem. Megérkezésekor még viszonylag jól viselkedett, de ahogyan teltek a napok még rám is morgott. Már úgy határoztunk, hogy állatmenhelyre kerül, mert a családom is félt tőle. Szabadon volt, a test mérete miatt a játék is durvára sikeredett. Aztán váratlanul mégis csak megváltozott a kutya. Talán azért lehetett, mert naponta tőlem kapta az ételt.
Kezdtem megkedvelni, elfogadtam, hogy másképpen kell bánnom vele, mint egy kisebb testű ebbel. Abszolút biztonságban voltam ebben az időszakban, a kutyát látva az udvarban.
A fiamék állatokat tartottak, egyik alkalommal kiszabadult egy gyöngytyúk. A Digó/,a kutya neve/ elkapta a szárnyast. Akkor éppen a kertben voltam, megpróbáltam megmenteni a gyöngytyúkot a kutya szájából.
Közben az kutyának beakadt az egyik mellső lába az ajtófélfába és a fájdalomtól nyüszített,de a tyúkot nem engedte el.
Odaugrottam és elkezdtünk viaskodni, aminek a következménye az lett, hogy a kutya összeharapdálta a jobb kézfejemet, a vádlimat és a lágyékomat, vagyis ahol ért, ott harapott. A szárnyast sikeresen kimentettem. Közben kiszabadult a lába is és megkezdődött a tyúk utáni hajsza. Tovább már engem nem bántott, hanem csak a szárnyasra fókuszált, végül elkapta és tollastól megette. Bebizonyítva, hogy, ő győzött. Beszaladtam a lakásba és “üvöltöttem a fájdalomtól”! Csúnyán elbánt velem az eb. Egyedül voltam otthon. Elkezdtem imádkozni, kértem az Istent, hogy gyógyítsa meg a kezem,mert holnap főznöm kellett…
Másnap el tudtam készítettem az ételeket, minden munkámat elvégeztem! A keresztény testvéreim is imádkoztak a gyors javulásomért. A “csodának” mondható, hogy a sok-sok kék foltokon kívül, amelyek a kezemen és a testemen mutatkoztak, egyéb testi károsodás nélkül megúsztam a csatát. Hallottam, és láttam ahogyan ropogtatta a csontjaimat. Hatalmas bizonyság volt számomra, hogy Isten ismét megvédett, a maradandó sérüléstől. Amen!
Sallai Éva