Missziós utam első leckéje.
Tegnap késő este megérkeztem Dubaiba, ahonnan holnap indulok tovább Indiába.
Az első benyomásom elég rossz volt, mert a beígért svéd asztalos reggeli helyett az étteremben 2 dolog várt: az egyik egy pókerarcú, fanyalodott pincér, a másik egy kontinentális reggelinek sem beillő kínálat.
A pincér – akit alig láttam, nagy nehezen – hajlandó volt a szekrényből kivenni, majd a markában elhozni egy pirítósnak való kenyeret. Nos így indult a ma reggel.
Mondom magamban, “ez nagyon nem jó így”. Valamit kellene ennem, elkezdtem a vajas pirítóst elfogyasztani.
Mielőtt kimentem volna az étteremből, megláttam a “pókerarcú” pincért, akivel – ugyan egy kissé erőt véve magamon – elkezdtem beszélgetni. Világosan tudtam, és tapasztaltam, – hogy amint Jézus érdekeltségének teret adtam – Isten végtelen Szeretete elkezdett munkálkodni rajtam keresztül. Beszélgettünk…kérdeztem..honnan jött, van e családja, mi a terve…ő válaszolt. Kiderült, hogy indiai, pont ahová az Úr engem most küldött. Meséltem neki, hogy hozzájuk indulok, ő is mondott néhány dolgot magukról. Néhány pillanattal később nagy kerek maradandó mosoly jelent meg az arcán, lassan megnyílt, és kiderült, hogy Dubai ide, vagy oda, ő itt “gombokért” dolgozik sajnos.
“Aha, most értem”, mondtam magamban, nem csoda, hogy nem ér fülig a szája reggeltől estig! Isten Szeretete arra indított, hogy elmondtam neki az örömhírt. A kijáratnál már ő is “beszívta szívébe” az élő Krisztus evangéliumát. Hiszem, hogy megmenekült. Azt mondta holnap már vár az étteremben.
Ismét rá kellett jönnöm arra, hogy Isten elsősorban miben érdekelt?
Nos, egyáltalán nem abban, hogy én mindig “puha ágyban” alhassak, kielégítsem reggelente a “svédasztalos vágyaimat”, hogy az elvárásaimnak megfelelő “szép idő” legyen, vagy, hogy a “marhaszeletem” átsült e vagy sem, de még abban sem, hogy ez az indiai pincér rengeteget keressen! Ő elsősorban az Ő Fia megmentő áldozatának, minél több emberben való érvényesülésében gondolkodik. Szóval, hirdesd az evangéliumot, alkalmas, és alkalmatlan időben is, még akkor is, ha nincs bélszín, vagy egyáltalán,- nincsenek az elképzelésednek megfelelő körülmények. Isten áldjon meg!
Molnár Miklós