Az egér egy lyukból nézi a parasztot és a parasztasszonyt, amint egy
csomagot bont fel. Elszörnyülködve látja, hogy egérfogó van benne.
Kiszalad az udvarra, és kiabál: “Egérfogó, egérfogó”!
A tyúk ránéz, és azt mondja:
- Tudom, hogy nagyon félsz, de nekem nincs mitől félnem.
Az egér a disznóhoz szalad. A disznó röfög egy kicsit, és azt mondja:
- Sajnálom, ez rám nem vonatkozik, de imádkozni fogok érted.
Az egér a tehénhez menekül. A tehén elbőgi magát:
- Egérke, sajnálom, de nem az én bőrömről van szó!
Az egér lehajtott fejjel tér haza.
Még azon az éjszakán a házban nagy zajjal lecsapódott az egérfogó.
A parasztasszony sietett megnézni, mit fogott az egérfogó. A sötétben
nem vette észre, hogy mérges kígyó esett a csapdába, és az állat
megmarta a lábát.
A paraszt bevitte a kórházba a feleségét. Nemsokára hazaengedték, de
még mindig lázas volt. A paraszt tyúkot vágott és erőlevest készített
az asszonynak, de szenvedése nem múlt el. Jöttek a barátok, egész nap
ápolták, gondoskodtak róla. A paraszt disznót vágott, hogy legyen mit
enni, de semmi sem segített, az asszony meghalt. A temetésre sokan
eljöttek. A paraszt tehenet vágott, hogy legyen elég ennivaló a
halotti toron.
Az egér szomorúan nézte végig a halotti tort.
Ha megtudod, hogy valakinek problémája van, és azt gondolod, hogy ez
téged nem érint – gondolkodj el. Mindannyian ugyanazon az úton
haladunk, amelynek neve: ÉLET. Minden ember és minden esemény az élet
képzeletbeli szőttesének egy-egy fonala…
