Isten szeretete (agapé) vagy az emberi szeretet (phileo)
A természeti ember szeretete csupán árnyéka, az Isten szeretetének, megpróbálva helyettesíteni, utánozni azt. Az Isten szeretetének megvalósulása felénk azáltal lett nyilvánvalóvá, hogy hústestté lett Jézus Krisztusban. Az ádámi – Istentől elszakadt, bukott – vonal csupán mímelni próbálja az igazi szeretetet. Minden hamisítvány – mint a humanizmus is – a félrevezetés szándékával készül, és az a célja, hogy helyettesítse az eredetit. Pontosan ez a szándéka az Ellenségnek.
A „SZERETET”- nek felismerhető tulajdonságai vannak, mely egy „sok ízű” gyümölcs. Tulajdonságai, megnyilvánulási formái vannak, mint az: öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség, könyörületesség, kegyelmesség, alázatosság. A Gal.5:22-25 és a I.Kor.13 fejezete világos képet ad számunkra erről.
Ez a természeti emberben megvalósíthatatlan! Ezért erre Isten megoldása az embert illetően, nem a „sufni tuning, a javítgatás, kozmetikázás”, hanem az ÚJ TEREMTÉS volt, a felülről fogantatott, újjászületés. Az Ő akarata, hogy Jézus természetű, jellemű újembereket teremtsen, az Ő képére és hasonlatosságára. Minden egyéb, az ember megjavítását illető próbálkozás kudarcra van ítélve, és a „nadrágba fog menni”. Isten az ÚJ alatt a Fia “hasonmmásait” a „jézusokat” érti, akik Isteni természet részeseivé válnak. Csakis így lehetünk fiaivá (hüioszokká).Az Úr áldjon!
mm
