Sok embert foglalkoztat az a gondolat, hogy a rablógyilkost, a terroristát, a tolvajt, hogyan is lehet szeretni? Ez a kérdés felmerült bennem is. Akkor Isten elém hozott egy történetet, mégpedig, evangelizálni jártam egy családhoz, ahol a család egyik gyermeke, egy – a társadalmi megítélés számára nagyon súlyos, – bűncselekményt követett el, ezért hosszú börtönbüntetést kapott. Az édesanya arról mesélt, hogy készül látogatóba, a börtönbe, és a kisfia kedvenc ételét viszi be neki. Olthatatlan, mély, forró szeretettel beszélt elítélt fiáról. Az első pillanatban érthetetlen volt számomra. Gondoltam magamban: „hogy lehet ezt az elvetemült és gonosz EMBERT így szeretni? Ennyire a kedvében járni, még főzőcskézni is, hogy a kedvenc ételét bevigye neki? Általában nekem Isten a földi élet analógiáival szokta elmagyarázni a szellemi dolgok értelmét, így történt most is, – és így válaszolt: „Gyermekem, ennek a szülőnek ez az elítélt bűnös nem csupán egy EMBER volt a sok közül, hanem a KISFIA, A GYERMEKE, – így el tudja választani a TETTET a FIÁTÓL, na így választom ÉN is el, a BŰNT A GYERMEKEIMTŐL!” Mert a siralomházban ülő is az Ő Teremtménye, GYERMEKE! Megértette velem, – mert én is szülő vagyok, és van 4 gyermekem, – ahogy én naponta megannyi alkalommal megbocsátok az én gyermekeimnek, és elvonatkoztatom a tettest, a tettől, így működik ez Nála is. Megértettem, egy életre!
Mindenkire süt a nap, van levegője, minden embernek biztosítja ehhez a földi élethez a szükséges lehetőségeket, közöttük a legfontosabbat, a kegyelem által való MEGTÉRÉS lehetőségét. Erre itt a földön, a hústesti életben kapunk lehetőséget mindannyian. Minden bűnelkövető tettes számára Isten biztosítja a kegyelmet azáltal, hogy saját – FIA, egyszülöttje,- Jézus Krisztus elvállalta, hogy helyette elszenvedi annak büntetését. Hogy miért? Mert Ő a Szeretet! Kezdj el te is így gondolkodni embertársaidról, hisz Isten természetének részesei vagyunk! Ha ugyan vagyunk!
Tehát a siralomház ajtaja tárva, nyitva áll! Vajon te kimentél e már a nyitott ajtón? Mert Jézus az AJTÓ! Az Úr áldjon meg.
How can we love the sinner?
Many people are concerning themselves with the thought: how could I love a robber, murderer, terrorist, or a thief? This question also came up to me. God had brought forward a story, which happened when I was evangelizing a family, and visited them regularly. In this family, one of their son was in prison, because he comitted – according the social judgement – a very serious crime – and so he has been sent to prison. The mother told me that she is just prepearing a visit to the prison, and would cook the favourite dish for her son. She spoke with a deep hot everlasting love about her comitted son. For the first moment it was unaccountable for me and thought in my mind: „how can she love such a wicked man?” „So much that even pleasing him by preparing a doll’s dinner for him”?
Usually God is explaining the spiritual realm by using analogies of the physical life, and so He answered: „My son, for this mother this condemned prisoner is not only a men AMONG the MANY, but her SON, so she is able to separate the OFFENCE from her SON ”and so do I”.
Because the person sitting in the death cell is also His creation, and child!
Because I’m also a parent, having 4 children, God made me understand using this simply example, – as I’m able and ready to forgive my children numberless daily, so HE does. I understood it immediately.
There is given air for breathing, sunshine and rain for everybody to assure earthly life for all of us, but the most important all of them is mercy and grace for conversion. And this possibility is given to all sinners for us only in this earthly, physical life, assuring the chance by sending, and giving His only begotten SON to the Cross, to suffer the punishment of God instead of the sinner! Why? Because HE is LOVE!
Start to think about your fellow-man the same way, since we became partakers of the divine nature! If indeed? The door of the death cell is still open! Have you already passed through it? Because Jesus is the DOOR! God bless you.
Molnár Miklós
