FGBMFI

… de vannak kérdései feléd.

Isten sohasem azért tesz fel kérdéseket, mert nem tudja a választ azokra, hanem azért, hogy elgondolkoztasson, döntésre, válaszra, cselekvésre motiváljon.
Istenben nincsen semmiféle ismeret,- vagy információhiány, hiszen a tér és az idő felett uralkodó, mindentudó, és mindenható Atyánk, kész tervvel rendelkez(ik)ett a mindeneket illetően. Bár az Igében vannak helyek, ahol Isten kérdéseket tesz fel embereknek, de sohasem azért, mert nem tudta a válaszokat arra, hanem ezek a kérdések általában az embereket önismeretre, döntéshozatalra, figyelemfelkeltésre motiválták. Istennek – még a kérdései is mindig pedagógiai, nevelési, és az Ő megismerését ösztönző szándékkal történ(nek)tek. Az Úr megismerésének folyamán erre mindannyian rájövünk.

Mikor valakit „a világ felvetése előtt kiválasztott Krisztusban” akkor annak már hallotta az „igenét”, ismerte a teljes jövőjét, szíve szándékait, indulatait, annak döntéseit a helyzeteket illetően, viselkedését, egyszóval tehát teljes ismerete volt annak (jövőbeli) létezését, életét illetően. Az Ő ismerete, mindentudása átnyúlik időn, téren, (világ) korszakokon, és korszakokon át. Ezért Vele kapcsolatosan soha sem beszélhetünk az „eleve elrendelésről”, a „személy(t)válogatásról” vagy bármiféle „kivételezésről”. Olyan JÓ, hogy Édesatyám mindent tud! És az Ő Fia, a Vőlegényünk – mivelhogy teljesen egyek – ugyanebben a helyzetben van. Ha megismer(tük)jük Őt, akkor más fényben látjuk a következő Igéket is: „Mert akiket eleve ismert, (előre már ismert) eleve el is rendelte, (meghatározta) hogy azok az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy ő legyen elsőszülött sok atyafi között. 30 Akiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; és akiket elhívott, azokat meg is igazította; akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette Róm.8:29-30 Az Úr áldjon bennünket az Ő megismerésében!

mm