Készülj folyamatosan
Dávid nem akkor vált profi (parittya) mesterlövésszé, mikor Góliát feltűnt, sem akkor hárfaművésszé amikor Saul király a palotájába hívatta. Ő a lassú, fegyelmezett utat választotta. Dávidnak elképzelése sem volt arról, hogy a jövő mit tartogat számára, csupán örömet és beteljesülést lelt adottságai (talentumai) felfedezésében és azok fejlesztésében. Növekedésedet, fejlődésedet illetően nem tudatlanságod a legnagyobb akadály, hanem az ismeret birtoklásának illúziója. Az abban való hit, hogy már ”megérkeztél „ Ha ez megtörténik, akkor vége a növekedésednek, ami azt jelenti, hogy „annyi neked”.
Te melyik zónában tartózkodsz? A kihívás zónájában: „Megpróbálom megtenni amit még soha sem csináltam”…
A kényelmes zónában: „Csak azt teszem amit már ismerek, hogy meg is tudom tenni”… A kiválasztás zónájában: „Még azt sem teszem meg amit már megtettem”.
Philp Brooks mondta: „Rossz az a nap, amikor valaki teljesen elégedetté válik azzal az élettel, melyet éppen él, azzal ahogy gondolkodik, ahogy cselekszik; amikor abbamarad a lelke ajtaján való szüntelen kopogtatásés az a vágy , hogy nagyobb dolgokat tegyen mint amit valaha gondolt, vagy szándékozott tenni. Dávid testvérei ismerték képességeit, mégsem beszéltek róla Saul királynak. Bátorság!.. nélkülük is eljutsz oda! Mert egy Saul szolgái közül így szólt: „ Figyelj, láttam Jesse egyik fiát,… aki gyönyörűen hárfázik…..és vitéz harcos..” (I. Sám.16:18)
Dávid nem versenyzett a testvéreivel, se nem panaszkodott , nem elégedetlenkedett pásztori mivoltát illetően. Csak Istennel való kapcsolatát mélyítette folyamatosan, élesítette fejlesztette tudását, és mikor elérkezett az idő, Isten támogatta, kiemelte. Készülj folyamatosan!
