“Én és az Én Atyám, mindez ideig munkálkodunk” – ami azt jelenti, hogy tegnap is, ma is és holnap is, folyamatosan, – attól függetlenül, hogy milyen körülmények vannak ott, akkor, az elérendő emberek körében, életében, továbbá mi azokat látjuk, észrevesszük, vagy sem.
Ez így volt, ma is így van, és holnap is így lesz, legyen az üldöztetés, betegség, vagy bármely más, általunk akadálynak vélt dolog.
Kedveseim, fontos, hogy ne csüggedjünk el soha, mert Istennek “eszköztára” – a számunkra elérni lehetetlennek tűnőket illetően is, – határtalan és korlátlan. Imáink ezt az “eszköztárat” aktiválják Isten kezében. Tehát soha ne add fel, egy pillanatra sem! Gondolataidat aszerint adjusztáld, irányítsd, és mindig tartsd karban.
Ahogy Jézus mondja a Márk 9:23-ban: “Ha hiheted azt, (akkor) minden lehetséges a hívőnek.”
Mert Krisztus mindenkor győzedelmeskedik, még akkor és ott is, ahol az egyház, – magyarul mi – elbukik.
Örüljünk és örvendezzünk, mert Isten végtelen szeretete és kegyelme folytán a Föld legsötétebb zúgjaiba, még a “poklok bugyraiba” is eljut az Evangélium. Élő példa erre az Iszlám országokban zajló események között történő ébredések. Háborgó világunk egyes térségei nagyon más képet mutatnak, mint ahogy azt a fejlett országok lakói általában elképzelik. Számos hír támasztja alá, hogy a brutális háború sújtotta országokban egyre többen válnak Krisztus követőjévé, és az elmúlt évtized során több muszlim vált Krisztus követőjévé, mint az iszlám egész 1500 éves történelmében összesen. Erre csak azt mondhatjuk: Hallelujah!
Azokat az időket éljük, amelyben sok próféta és megigazult szeretett volna élni. “Az egész világon hirdetik majd az Isten királyságnak örömhírét, hogy ez tanúbizonyság legyen minden nép számára. Csak akkor jön majd el a vég”. Azt is tudjuk azonban, hogy ezzel Jézus Krisztus eljövetelének ideje is egyre közeledik, “és jobb minden dolognak vége, annak kezdeténél”. Győzelemre fel! Az Úr áldjon továbbra is.
mm
