Aki mindig csak a szelet figyeli és a fellegeket lesi nem vet, és nem arat. Préd.11:4
A legtöbben közülünk ott várakozunk a kikötőben. Ott várunk, a megfelelő hajóra, a megfelelő időre, a tökéletesen elhelyezett beszállóhídra, a kívánatos és megfelelő időjárásra és egy határozott, markáns felszólításra, mielőtt egyáltalán készek lennénk arra, hogy elinduljunk és végre kihajózzunk. Ez sohasem fog bekövetkezni! Az álmaink terveink nem valósulnak meg maguktól, mindig nekünk kell tennünk, hogy megvalósuljanak. Ideje már abbahagynunk a várakozást a tökéletes kondíciókra, a tökéletes indításra, inspirációra, a különleges engedélyekre, a szüntelen bátorításokra és megnyugtatásokra, egyes emberek megváltozására, különleges és „márkás emberek” megérkezésére, a gyerekek otthonról való kirepülésére, új igazgatásra, kormányváltásra, a kockázat csökkenésére vagy megszűnésére, hogy valaki végre felfedezzen bennünket, egyértelmű utasításkészletre, nagyobb önbizalomra és magabiztosságra, vagy arra hogy elmúljon a gyötrelmünk, fájdalmunk. Ahelyett, hogy azt mondanánk:”Még meg sem próbáltam eddig” mondd azt, hogy: „Lehetőséget kaptam, hogy elsőként, úttörőként tehetem ezt meg” és nem azt gondolnunk: „Nincsenek meg az eszközeink, forrásaink” hanem hogy: „ A szükség kényszerűség elősegíti a találékonyságot” és ahelyett hogy azt mondanád: „Nincs elég időm erre” mondd inkább azt, hogy: „Átütemezem, megváltoztatom a munkamódszeremet” vagy ahelyett hogy azt mondanád: „Hiába, nem megy mert már egyszer megpróbáltam” mondd azt, hogy „Tapasztalatot nyertem, tanultam az előző próbálkozásomból” vagy ahelyett hogy azt mondanád: „Nincs szakmai hozzáértésem” mondd inkább azt hogy: „Dolgozzunk össze azokkal, akiknek van hozzáértésük”, ahelyett hogy azt mondanád: „ Nincs elég pénzünk hozzá” mondd azt, hogy:”Lehet, hogy lefaraghatunk a költségekből” ahelyett hogy azt mondanád: „ Valaki másnak kellene ezt megcsinálni” mondd azt hogy: „Kész vagyok újat tanulni, megtapasztalni”, ahelyett hogy azt mondanád: ”Nem az én dolgom” mondd hogy: „Örülök, hogy nekem jutott a megtiszteltetés, kiváltság, hogy megtehessem” ahelyett hogy azt mondanád: „Én ezt nem bírom, nem tudom megtenni” mondd azt, hogy: „Isten kegyelme segítsége által megtehetem”
A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. Zsid.11:1
A sikeres emberek nem azzal töltik idejük nagyobb részét, hogy azon gondolkozzanak, amit meg kellene tenniük, hanem kétszer annyi időt azzal, amit már sikerült megvalósítaniuk és azzal, hogy aminek már nekiláttak, hogyan lesznek képesek azt befejezni. John Wooden futballedző mondja: „A dolgok azoknak az embereknek sikerülnek a legjobban, akik leginkább kiaknázzák azok megoldásának lehetőségeit” Egy Isten adta álom űzése hajszolása nehézkes dolog, ahogyan erre már minden vezető a Bibliában rájött és azok sikeresek ebben akik helyesen gondolkodnak. A legnagyobb különbség a sikeres és nem sikeres emberek között a gondolkozásmódjukban rejlik. Ez különösen akkor igaz, amikor kudarc éri őket. A sikeresek a kudarcot a siker törvényszerű velejárójának tekintik és ennek megfelelően túlteszik magukat rajta. Salk Jónás, a gyermekbénulás elleni vakcina feltalálója mondta: „Ha végigtekintem egy kísérletező, empirikus ember tapasztalatait, akkor azt látom, hogy bármit is teszel, valamilyen értelemben sikeres. Ugyanis megmutatja neked azt is hogy mit ne és mit tegyél. Gyakran bementem a laborba és az emberek azzal fogadtak, hogy valami nem működik, nem sikerült. Én pedig azt mondtam: Kiváló, ezzel tettünk egy nagy felfedezést. Ha úgy gondoltad valami működni, menni fog, és mégsem így lett, akkor vedd úgy mintha működött volna. Nem sikertelenségnek könyveltem el, hanem egy kihívásnak, annak, hogy: „mit is üzen a természet ezzel nekem” Ez a fajta kitartás, állhatatosság a helyes gondolkodásmódból fakad, továbbá minden sikeres ember ismertetőjele. Ezek az emberek kitartóan próbálkoznak, tanulnak és így haladnak folyamatosan előre. Legtöbbször nem az ismeret hiánya okozza a kudarcot, hanem az akaraté.
Gondolkodásmódunk megváltoztatása által nyerünk meg csatákat és ez megmutatkozik, manifesztálódik abban, amin éppen dolgozunk.
„..kitartott, mint aki látja a láthatatlant…” Zsid.11:27
Szoros kapcsolat, összefüggés van az álmaink és a cselekvéseink között, és az erő amely a megvalósításukhoz a rendelkezésünkre áll. Általában látni akarjuk azt, vagy megfogni azt még mielőtt elindulnánk a megvalósításban. Ha így teszünk, sem az erő, sem a kivitelezés nem áll rendelkezésünkre. Úgy kell hozzáállnunk, mint az a csiga, tette, amely egy hideg februári napon elindult, hogy felmásszon az almafára. Ahogy araszolt felfelé egy kukac dugta ki a fejét az egyik repedésből és így szólt: „Csak pazarolod az erődet, egy darab alma sincs fenn” A csiga azonban tovább mászott és közben így válaszolt: „De mire felérek majd lesz” .
A Szentírásban Isten újra és újra küld ki embereket, akik kicsiknek tűnnek, vagy alkalmatlan erőforrásokkal rendelkeznek. Amikorra viszont eljutnak oda ahová Isten tervezte, ott és akkorra az elvégzendő feladatokhoz szükséges eszközök és erők már ott várnak rájuk és a rendelkezésükre állnak. Nem a látás követi az eszközöket, erőforrásokat, hanem pont ellenkezőleg. Először kapjuk az álmot, látást, ezt követően a megvalósulást. Egy bölcs ember egyszer ezt mondta: „Az ember erőfeszítései akkor válnak gyümölcsözővé, ha végleg visszautasítja, hogy bármikor is feladja a harcot” A sikeres emberek látják azt (a Láthatatlant), amit mások nem. Ez biztosítja folyamatos előrehaladásukat.
„Hit által hagyta el Mózes Egyiptomot, nem félve a fáraó haragjától”. Folyamatosan haladt előre, mert szemeit szüntelenül azon tartotta aki „Láthatatlan.”
”..a hit cselekedetek nélkül halott önmagában.” Jak.2:17
mm
