Ítélet a világ kereskedelmi rendszerei felett
„Mert azt mondom nektek, hogy bizonnyal kijelentem számotokra azokat a dolgokat, amelyeknek be kell még következniük a Földön, a nagy nyomorúság ideje előtt. Mert az 1929-es világgazdasági válság semminek látszik majd ahhoz a veszteséghez és pusztításhoz képest, ami az elkövetkező években a világ színterén az értékpapírpiacokat sújtja. Mert azt mondom nektek, hogy amennyire az emberek önmagukban bíznak, és amennyire bizalmukat arany és ezüst bálványokba helyezik, úgy kezdődik el ítéleteim lezúdulása. Úgyhogy egy szempillantás alatt, csupán egy negyvennyolc órás periódus leforgása alatt, a nagy nemzetek értékpapírpiacai és kereskedelmi rendszerei összeomlanak. És ekkor mindenki, aki önmagának nagy gazdagságot halmozott fel, lenullázódik. Mert amibe az ember a bizalmát helyezte, cserbenhagyja. E világkereskedelmi rendszerei, melyekről azt sugallták az embereknek, hogy ledönthetetlenek, jó, ha egyáltalán vékony cérnaszálnak bizonyulnak, és az elkövetkező években sok-sok millió embert temetnek majd romjaik alá. És a romok azokon halmozódnak majd sokkal magasabbra, akik az emberi kéz erejébe több hitet helyeztek. Mert azt prófétálom, hogy a nyugati és keleti világ értékpapírpiacai összeomlanak. És amint összeomlanak, pusztítás söpör végig a világgazdaságon. És így azok, akik emberi gazdagságban bíztak, hogy az majd megmenti őket, végül meglátják bálványaikról, hogy micsodák. És ezt fogják mondani: “Egy nap alatt semmivé lettünk. Amiről azt mondták nekünk, hogy nem lehetséges, egy nap alatt bekövetkezett.” És így hatalmas rémület támad azok szívében, akik a nemzeteket kontrollal és manipulációval – kereskedelmi eszközökkel és kizsarolással – igazgattak, mert bálványaik szemük előtt hullnak darabjaikra. És ezzel elkezdődnek a nagy megrázkódtatások és ítéletek a Földön. Pedig Én figyelmeztettem az Én népemet, azt mondja az Úr. Figyelmeztettem őket Noé napjaiban, figyelmeztettem őket Szodoma napjaiban. Figyelmeztettem őket Bábelnél, de mégis – azt mondja az Úr, a Mindenható és Egyedüli Isten -, mégis, az Én népem ellenem lázadt. És szívük Tőlem eltévelyedett, és gondolataik Tőlem messzire kóboroltak. És amint az Én hatalmas és szeretett Földem városait kutattam, csak egy kis maradékot láttam. Kis maradékot, mely az Én érdekeimet kereste, és az Én megjelenésemre sóvárgott. És így e végső napokban az Én szívem ég és háborog a bensőmben. Mert ők az évszázadok során megölték az Én prófétáimat. És az Én prófétáim most is megvetettek. És ez az utolsó generáció a kezeivel bálványokat készített magának, Tőlem pedig elfordultak. Fa és agyag bálványokat imádnak – házukat, autójukat -, arany és ezüst bálványokat imádnak. Az Én imádásomat, az élő Isten imádását értékpapírokra, részvényekre, aranyra és kötvényekre cserélik, a nyersolaj és a fegyverkezés imádására. Lelküket arra cserélték, ami nem tudja őket megmenteni. És így mikor életidejük lejár, a Föld magas helyeiről mindannyian összegyűjtetnek, miközben bálványaik csak állnak – némán és mozdulatlanul”.
(Ismeretlen próféta szájából)
