FGBMFI

Egyszer egy nő, mivel nagyon sietett valahová, szorosan követte autójával az előtte haladó járművet. Amikor annak vezetője a kereszteződésbe érve látta, hogy a lámpák sárgára váltanak, beletaposott a fékbe. A mögötte haladó nő bedühödött. Dudált, kiabált, káromkodott, és még be is mutatott a férfinak. Dühöngése közben valaki kopogtatott az ablakán. Rémületére, felnézve egy rendőrt pillantott meg. A rendőr megkérte, hogy szálljon ki az autójából, és bevitte őt a kapitányságra, ahol leellenőrizték a nyilvántartásban, ujjlenyomatot vettek róla, és bezárták egy cellába. Néhány óra múlva elengedték, és a rendőr, aki bevitte őt, a személyes tárgyait átadva ezt mondta: “Elnézést kérek a tévedésért, hölgyem! Épp az ön autója mögé álltam be, amikor annyira dudált, ízléstelen kézmozdulatokat és mocskos szavakat használt. Megláttam a lökhárítón a “Mit tenne Jézus ?” feliratot, a rendszámtáblán azt, hogy “Válaszd az életet !”, a hátsó szélvédőn pedig a “Gyere velem a vasárnapi iskolába !” matricát, valamint a béke emblémát a csomagtartón, így természetesen azt feltételeztem, hogy ön lopta az autót.”

Nyilvánvalóan a rendőr egy olyan keresztényt követett, aki nem végzett valami jó munkát Krisztus követésében. A társadalmat, hogy az igazság ismeretére eljusson, nagyban akadályozzák az olyan emberek, akiknek az autóján keresztény matricák vannak, a polcaikon keresztény könyvek
sorakoznak, keresztény állomásokat hallgatnak a rádiójukon, és keresztény műsorokat néznek a tévén, keresztény ékszereket hordanak a nyakukban, keresztény filmeket vesznek a gyerekeiknek, keresztény magazinokat tartanak a dohányzóasztalon, de életüket nem hatja át Jézus élete, és átadva magukat pillanatnyi hangulataiknak, indulataiknak nincs a szívükben Jézus szeretete.