Ünnepre készülünk,
testünket lemosva csinosítjuk külsőnket, lelkünket is ünneplőbe öltöztetjük. Készülődünk, hogy felelevenítsük a közel két ezeréves történetet. Jézus élete, halála és feltámadása kibeszélhetetlenül fontos és aktuális a mindennapjainkban.
De lássuk az előzményeket, hogy megérthessük a Húsvét igazi jelentőségét. Kezdetben alkonyatkor az Isten és Ádám szoros kapcsolatban élt egymással szeretetben – és amint olvashatjuk a Bibliában – az Éden kertben beszélgetve sétáltak. Az ember bűnbeesése magával rántotta az egész teremtett világot. Kiűzése a Paradicsomból szükségszerű volt, a saját érdekében történt, hogy romlott természetével, bűnre való hajlamával ne éljen tovább örök életet. Az Istennek fájt, hogy megromlott ez a szeretett kapcsolat, ezért, hogy az igazság is megmaradjon, de az emberen is segíteni tudjon megmentési tervet dolgozott ki. Az Ószövetségben a Törvényen és a prófétákon keresztül hirdette és mutatta be a mindenkori emberiségnek, hogy miként lehetséges az eredeti állapotba (édeni) visszakerülni. De az ember erkölcsi és genetikus romlása évszázadról évszázadra egyre rosszabb képet mutatott. Ezért az idők végén elküldte fiát: Jézust, a Krisztust, mint az egyetlen megoldást, hogy rajta keresztül helyreállítsa, kimunkálja a megbánás és megbékélés útját közte és az ember között. Az evangéliumok hitelesen leírják földi életét. Törékeny húsemberi testében is bűn nélküli életet élt, ezért alkalmassá elfogadhatóvá vált arra, hogy amit Ádám elrontott egykor, azt ő egyszerre és minden emberre elhatóan megváltoztassa. A bűn helyett életet, az ő tökéletes életét adta, hogy minden ember megmenekülhessen, aki elfogadja helyettes áldozatát.
Üres a sír. Jézus feltámadt és él. Nemcsak a szűk tanítványi kör látta őt, hanem feljegyezték, hogy több mint ötszázan találkoztak feltámadása után vele. A menekülő, hitüket vesztett tanítványok megváltozása jól bizonyítja ezt, mert életükkel fizettek a jó hír tovább adásáért. Nem egy hamis eszméért éltek, hanem bátorságot merítettek az általuk megélt csodából. A korabeli történetírók megerősítették mindezeket.
Örömünnepre készülünk. A Biblia tanúsága szerint reménységünk van a szeretjeink feltámadására, miként a saját életünk folytatására is Isten országában. Krisztusban.
Boldog Feltámadás Ünnepet kívánok minden kedves olvasónak!
arobi
(Megjelent a Baglyasi Hírmondó 2016/2 számában)
